EP archívum

EURÓPAI PARLAMENTI PROGRAMTÉZISEINK:

• 1. Az EU-tagságnak nincs alternatívája, de a kritikának és a korrekciónak helye van

  Az EU-nak fontos helye és szerepe van a világban. Továbbra is érvényes, hogy a nagy országok viszonylatában, mint pl. az USA, Kína, Oroszország, India stb., az európai országok külön-külön nem tudják sikeresen felvenni a gazdasági versenyt és külső biztonságukat sem tudják bebiztosítani. Szlovákia és a többi közép-kelet-európai ország számára jelenleg sincs más, hatékony együttműködési alternatíva, mint az Európai Unió. Az EU-csatlakozás számos pozitív változást hozott a felvidéki magyarság életében, légiesítette a határokat, megkönnyítette a kapcsolattartást az anyaországgal, a fiatalok előtt számos oktatási és kulturális lehetőséget nyitott meg, közelebb hozta egymáshoz az európai államokat és embereket, a pénzügyi támogatásoknak köszönhetően több modernizációs beruházás is megvalósult helyi, regionális és országos szinten. Ezekre a vívmányokat ki kell használni és meg kell erősíteni, ennek szellemében fogjuk képviselni közösségünket az EP-ben.

  Emellett hangsúlyosan ki kell mondani azt is, hogy az elmúlt 10-15 évben az Európai Unió több területen hibás döntést hozott, elsősorban Nyugat-Európa és a skandináv országok nyomására megosztó témákat emelt – indokolatlanul – uniós szintre, ezzel szemben néhány, fontos területen viszont továbbra is passzív maradt. A jogállamiság védelme címszó alatt az egyes tagországokkal kapcsolatban az EU intézményei, különösen az Európai Parlament kettős mércét alkalmazott és szinte politikai boszorkányüldözést folytatott azon országokkal szemben, akik migrációs, kulturális és etikai kérdésekben mertek különvéleményt megfogalmazni a ma Nyugat-Európában uralkodó progresszív-liberális álláspontokkal szemben.

  A Magyar Szövetség Európai Parlamenti képviselete azon lesz, hogy az EU intézményei elsősorban azzal foglalkozzanak, ami miatt létrejöttek, ez pedig Európa versenyképességének növelése, a béke és biztonság megteremtése, a tőke, az áru és a munkavállalók szabad mozgása, a regionális különbségek megszüntetése és a tagországok közös érdekének (például környezetvédelem) európai szintre emelése, valamint Európa keresztény kultúrájú alapjainak megőrzése.

• 2. A nemzeti közösségek helyzete az EU-ban

  Európa őshonos és nyelvi kisebbségei nagyobb figyelmet és támogatást érdemelnek. Az EU tagországaiban élő nemzeti közösségek számára nagy csalódást okozott, hogy az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság elutasította a „Minority Safepack” kezdeményezést és nem kezdte meg a nemzeti kisebbségeket érintő EU-s normák kidolgozását. Európai parlamenti képviseletünk mindent meg fog tenni azért, hogy az említett legiszlatív norma létrejöjjön, kiindulva az EP-ben már elfogadott, Csáky Pál, Nagy József és Vincze Lóránt EP-képviselők által kezdeményezett dokumentumok alapján.

  Aktívan képviselni fogjuk uniós szinten a felvidéki magyar közösség és az általunk lakott régiók számára fontos kérdéseket, különös tekintettel a Beneš-dekrétumokban megjelent kollektív bűnösségből származó 21. századi jogfosztások megszüntetését, de például a vereknyei lerakat felszámolást is, emellett felkarolunk minden hasonló témájú hazai (petíciós) kezdeményezést.

  Szorgalmazni fogjuk, hogy az Európai Unió vállaljon aktívabban szerepet a kisebbségekben élő nemzeti közösségek nyelvének átfogóbb használata területén. Megteszünk mindent azért, hogy a televíziós közvetítések esetében megszűnjenek a korlátozások, a sportközvetítéseket ne kódolják, legyenek szabadon elérhetőek, tekintettel az Európai Unióban érvényben levő elvre, a szolgáltatások szabad áramlására.

• 3. A nők jogainak bővítése és erősítése EU szinteken is

  A társadalom több, mint felét nők alkotják. A politikában és közéletben való nagyobb arányú női jelenlét erősíti a demokráciát. Kiállunk a nők nagyobb arányú képviselete mellett, hiszen a nők és a családok érdekeit maguk a nők tudják a leghitelesebben képviselni – ugyanúgy, ahogy a nemzetiségek érdekeit is a nemzetiségek képviselői tudják képviselni.

  Támogatjuk a családon belüli és a nők elleni erőszak megelőzése érdekében tett EU-s intézkedések átültetését, és az elkövetők büntetésének szigorítását, az áldozatok hatékony védelmét.

  Kiállunk amellett, hogy a nők és férfiak ugyanazért a munkáért ugyanabban a bérezésben részesüljenek.

  Szorgalmazzuk a nők jogainak erősítését, különös tekintettel a gyermekvállalás, a szülészet és egészségügyi ellátás terén. 

• 4. Megosztó ideológiai és kulturális-etikai témák

  A Magyar Szövetség a hazai, de az európai politikában is a maximális tolerancia híve. Minden kisebbségben lévő közösséget és annak tagjait egyénileg is megilleti az emberi méltósághoz való jog. Aktívan fellépünk az esetleges diszkrimináció minden formájával szemben, ugyanakkor elutasítjuk az LMBTQ életforma propagálását, különös tekintettel a kiskorúakra és fiatalokra, valamint az őket érintő oktatási folyamatokra.

  Elutasítjuk, hogy az unió szervei, a tagállami hatáskörbe tartozó kulturális-etikai témákban nyomást gyakoroljon az egyes tagországokra. Kiállunk amellett, hogy ezek maradjanak tagállami hatáskörben. Minden EU-tagország saját joga és dolga, hogy az LMBTQ-ügyekben, az eutanázia vagy a genderigeológiai kérdésekben milyen intézkedéseket foganatosít. Tudatosítjuk, hogy az EU szintjén szükség van a dezinformáció elleni intézkedésekre, de küzdeni fogunk azért, hogy az ne a szólásszabadság korlátozásával valósuljon meg.

  Ezekben a témákban minden nyomásgyakorlás vagy hatáskörmódosítás az uniós intézmények irányába nagyban hozzájárul(na) az Európai Unióval kapcsolatos csalódáshoz és annak elutasításához.

• 5. Migráció

  2015-ben Németország úgy döntött, hogy néhány közel-keleti állam polgárait ellenőrzés nélkül beengedi az országba, így az Európai Unióba is. Tette mindezt a humanitárius segítség hangzatos jelszava alatt, hivatkozva a térségben dúló háborúkra és fegyveres konfliktusokra.

  Ma kimondható, hogy az EU bevándorlás politikáját hibás, téves döntéshozatalok sorozata jellemzi. Megértjük, ha néhány tagország belső munkaerőhiányát az EU-n kívüli országokból kívánja pótolni. Ezt viszont szabályozott és átgondolt módon kell végrehajtani és nem a korlátozások nélküli általános befogadással, mert ez Európára nézve nagy veszélyeket hordoz magában. A munkaerő toborzást Közel-Keleten és Észak-Afrikában kell lebonyolítani, és csak azokat a személyeket szabad beengedni az EU területére, akik átesnek a megfelelő szűrésen, teljesítve a bevándorláshoz szükséges feltételeket. A bevándorlás kérdésében elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az EU-n belül a többség rá akarja kényszeríteni az akaratát a kisebbségre, így kiveszik a tagországok kezéből azt a jogot, hogy maguk döntsenek a bevándorlás engedélyezéséről, annak mértékéről és szabályozásáról. Elutasítjuk az unión belüli kötelező migráns kvótákat és azok visszautasítása miatti büntetéseket!

• 6. Mezőgazdaság

  Az EU-ban megtermelt és előállított élelmiszeripari termékek biztonságosak és jó minőségűek. Célunk, hogy ez így is maradjon, ezért a gazdák helyzete, megélhetése, működési feltételei nagy figyelmet igényelnek. Az Európai Unió gazdálkodói a növekvő termelési költségek és az ukrajnai háborúból eredő bizonytalanság miatt nehézségekkel küzdenek. A gazdák támogatást és nem további nehezítéseket várnak az Európai Unió intézményeitől. Olyan eljárásokra van szükség, amelyek hatékonyan védik az uniós tagállamok mezőgazdasági és élelmiszeripari piacait, különös tekintettel az unió külső határait biztosító országokra. Minden szükséges intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az EU további bővítése –főleg Ukrajna viszonyában – ne eredményezze a mezőgazdasági, élelmiszeripari termelés jövedelmezőségének csökkenését, a vidéki területek elnéptelenedését és a mezőgazdasági tevékenységek felhagyását. A gazdálkodók a klímaváltozással, az európai mezőgazdaság versenyképességével, a jövedelmek szinten tartásával, az adminisztratív terhek csökkentésével, a generációs megújulással kapcsolatban, környezetünk és természeti értékeinek megőrzésében várják az Európai Unió támogatását és megoldásait.

  A mezőgazdaság és élelmiszeripar döntő szerepet játszik az élelmezésbiztonság megteremtésében és környezetünk alakításában. Ennek alátámasztására az EU költségvetésének több, mint 30%-a mezőgazdaság - környezetvédelmet szolgálja. A Magyar Szövetség támogatja, hogy ez a pénzügyi keret továbbra is megmaradjon. Kiemelt figyelmet kívánunk szentelni a hátrányos mezőgazdasági területen gazdálkodók méltányos támogatásának.

• 7. Környezetvédelem, klímaváltozás

  Támogatjuk, hogy az Európai Unió környezeti, gazdasági és szociális fejlesztése területén az egyensúlyra törekedjen, hogy mind a három ágazat fejlődése fenntartható legyen.

  Bolygónkon tapasztalt felmelegedés, klímaváltozás komoly veszélyt jelent mindenki számára. Támogatjuk a CO2 és a többi GHG gázok kibocsátásának csökkentését szolgáló intézkedéseket. A klímaváltozás negatív hatásainak enyhítése érdekében nagyobb figyelmet kell szentelni környezetünk vízháztartási körülményeinek javítására. Szorgalmazni fogjuk, hogy az Európai Unió nagyobb mértékben támogassa Szlovákiát, hogy az ország vízvisszatartó képessége hatékonyabb legyen. Támogatjuk a nagy, intenzív mezőgazdasági parcellák fás, bokros vagy más állandó növénysávokkal való felosztását, ami csökkenti a talajeróziót és annak károsodását, a folyamok vízszennyezését, elősegíti a levegő szűrését, az ökológiai egyensúly és a biológiai sokféleség fenntartását. Ugyanakkor az EU Zöld Egyezményére (Green Deal) való átállás végrehajtása tágabb időkeretet igényel, hogy a gazdaság és az életszínvonal ne sérüljön miatta. Ugyanez érvényes az alternatív, megújuló energiaforrások alkalmazására is. Például az elektromos gépjárművek túlzott, gyors bevezetésének erőltetése megalapozottan veti fel azokat a kérdéseket, hogy miből és hogyan lesz előállítva a gépjárművek akkumulátora, a szükséges villanyáramtöbblet, mikorra és miből készülhetnek el a töltőállomások, hogyan lesz biztosítva az elhasznált akkumulátorok felszámolása. Az EU-nak választ kell adni ezekre a kérdésekre, hogy a klímaváltozás intézkedései széleskörű támogatást kapjanak.

  Teljes mértékben támogatjuk viszont a szelektált hulladékgyűjtést és a hulladék újrahasznosítását, beleértve a hulladékfeldolgozás azon technológiáit is, amelyek hulladékot új, alternatív energiaforrásokként kezelik. Támogatjuk a konyhai, biológiai hulladék komposztálását, annak további kiterjesztését. Támogatjuk, hogy a szelektált hulladékgyűjtés és feldolgozás kapjon nagyobb EU-s támogatást.

  Támogatjuk a közös Európai Uniós vízvédelmet is. Dél-Szlovákiát tekintve a víz a legnagyobb természeti kincsünk. Minden gazdasági tevékenység megvalósításánál külön odafigyelést igényel a víz védelme. Szorgalmazni fogjuk, hogy az EU-nak legyen külön régiókra lebontott vízvédelmi programja.

• 8. Biztonságpolitika, energetika

  A két éve kirobbant orosz-ukrán háború jelentős változásokat okozott az Európai Unió és a tagországok életében. Különösen igaz ez a biztonságpolitikára és az energetikára. A biztonságpolitika területén támogatjuk, hogy az Európai Unió rendelkezzen hatékony, önálló harcászati egységekkel.

  Az Oroszországból származó energiahordozókról (kőolaj, földgáz) való leválás a klímával kapcsolatos intézkedésekhez hasonlóan szintén nagyobb időkeretet igényel. Szorgalmazzuk, hogy az Európai Unió legyen aktívabb, vállaljon nagyobb pénzügyi támogatást az energiahordozók diverzifikációhoz szükséges alternatív beszerzési útvonalak kiépítésében. Az energetika területén az egyik legjelentősebb újkori fordulat, hogy az atomenergia újra elfogadottá válik Európában. Ez is azt igazolja, hogy nagy stratégiai ágazatok kérdésében, mint az energetika nem a gazdasági lobbi csoportoknak és a lelkes aktivistáknak kell megszabniuk az Európai Unió politikáját, hanem hosszútávú szakmailag megalapozott stratégiák alapján kell dönteni.

  Az Európai Unió egyértelműen szabályozza a TECH- vállalatok tevékenységét az EU területén. Szüntessék meg a kettős mércét, a hátrányos megkülönböztetést, diszkriminációt!

• 9. Orosz-ukrán háború

  Két évvel ezelőtt Oroszország katonailag megtámadta Ukrajnát. Az agressziót és a háborút akkor és most is elítéljük. Szlovákia és a közép-európai térség alapvető érdeke, hogy a háború mielőbb befejeződjön, majd ezt követően újra épüljön, ebben a folyamatban pedig a mi térségünk is részt vegyen. Ma azt tapasztalhatjuk, hogy a rengeteg emberáldozatot és óriási anyagi károkat követelő, véres konfliktus Oroszország és a „nyugat” presztízskérdésévé vált. Két éve mindkét fél a katonai győzelem fontosságát hangsúlyozza és nem nyitott a béketárgyalások megkezdésére. Így előreláthatóan sok ember fog még meghalni, sokan fogják lakóhelyüket elhagyni az elkövetkezendő időszakban is. A Magyar Szövetség elsősorban polgármestereinek és megyei képviseletének köszönhetően továbbra is kiveszi a részét az Ukrajnának vagy az ukrán menekülteknek való humanitárius támogatás biztosításában.

  Az Európai Unió már 13 szankciós csomagot fogadott el Oroszországgal szemben. A szankciók bár okoztak Oroszországnak gazdasági nehézségeket, azok nem hozták közelebb a békét és nem kényszerítették őket a katonai visszavonulásra. A szankciók negatívan érinthették az Európai Uniót is, hiszen a 2023-as év végén az EU-s gazdasági növekedés mindössze 0,3%-os volt. A szankciók viszont plusz profitot jelentettek olyan országoknak, mint India, Kína és Törökország, akik a megfelelő haszon mellett az energia-hordozókat érintő kereskedelemben a közvetítő országokká váltak.

  A szlovákiai belpolitikában a háború okozta aggasztó jelenség, hogy elsősorban a progresszív-liberális oldal azzal igyekszik növelni a társadalom támogatását Ukrajna (katonai) megsegítése kapcsán, hogy a magyarok lakta Dél-Szlovákia lehetséges elszakításával riogat. Teszik ezt annak ellenére, hogy sem Magyarország, sem a Szlovákiában élő magyar közösség nem adott okot az ilyen jellegű manipulatív spekulációk terjesztésére. A Magyar Szövetség az Európai Parlamentben is szeretne rámutatni erre a jelenségre és szövetségeseket kíván keresni annak érdekében, hogy ezek a manipulációk ne folytatódjanak.

  A Magyar Szövetség európai parlamenti képviselete az orosz-ukrán háború kapcsán a mielőbbi béketárgyalásokat fogja szorgalmazni. Támogatni fogjuk Ukrajna humanitárius megsegítését, ugyanakkor elvárjuk és ennek hangot adunk az EP-ben is, hogy az ukrán állam vezetése biztosítsa a nemzeti kisebbségeknek járó jogokat. Azon leszünk, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai segítség maradjon tagállami döntéshozatali szinten, hiszen más perspektívával rendelkeznek azok az EU-s polgárok a konfliktusról, akik az Ukrajnával határos régiókban élnek (pl. Bodrogköz). Mi elsősorban őket kívánjuk képviselni az EP-ben is.

  Az Európai Parlamentben kárpátaljai magyar nemzettársaink hangja is leszünk, Ukrajna csatlakozási tárgyalásaival kapcsolatban az ottani kisebbségi jogok maradéktalan betartását fogjuk követelni.

• 10. Az Európai Unió bővítése

  A Magyar Szövetség támogatja új tagjelölt országok felvételét az EU-ba, különös tekintettel a balkáni országokra. Elfogadhatatlan, hogy ezekkel az országokkal már több, mint 10 éve csatlakozási tárgyalások folynak különösebb végeredmény nélkül. Az utolsó bővítés Horvátországot érintette, mely 2013-ban csatlakozott. Álláspontunk, hogy a tagjelölt országoknak ne kelljen több kritériumnak megfelelni, mint annak idején Horvátországnak. Elutasítjuk, hogy kulturális és etikai kérdések és a migráns kvóták elfogadása is a bővítési folyamat feltételei közt megjelenjenek, hiszen ezekben a témákban tagországonként is más-más a helyzet. Az Európai Bizottság tavaly novemberben úgy döntött, hogy megnyitja a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, Moldáviával és Bosznia-Hercegovinával. Az első két ország tekintetében figyelembe kell venni, hogy Oroszország jelentős területeket tart katonai megszállás alatt. Abban az esetben, ha Ukrajnát és Moldáviát fel is vennék az EU-ba, ezekben a régiókban sem az EU, sem az érintett országok nem tudják érvényesíteni az EU jogszabályait. Ezen két ország esetében megismétlődhet a ciprusi forgatókönyv: Ciprus északi része török megszállás alatt van. Nem lehet az Európai Unió érdeke, hogy Ciprus után ilyen bizonytalansági tényezőket hozzon be az unióba.

  A Magyar Szövetség szorgalmazza, hogy kapjanak reális csatlakozási lehetőséget azon balkáni országok is, amelyek területén nem dúl háború, béke van. Ezen államok esetében nem ismétlődhet meg a törökországi bővítési kudarc. 2005-ben ugyan már megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások velük, de az elmúlt 20 év alatt Törökország messzebb került az EU-s tagságtól, mint ahol 2005-ben volt. Ukrajna és nagyrészt Moldávia esetében is jogi értelemben ma kivitelezhetetlen az EU-s tagság elérése. A csatlakozási tárgyalások megkezdése politikai gesztusnak tekinthető, amelynek elhúzódása idővel elvezethet az EU újabb hitelvesztéséhez. Természetesen tudatosítjuk, egyben támogatjuk azt is, hogy új országok csatlakozásával az EU néhány területen változásokra szorul, ilyen pl. a terülti alapú mezőgazdaság témája vagy a kohéziós politika.

• 11. Fiatalok, család-, és lakáspolitika

  Európa jövőjét a fiatalok jelentik. Az őket érintő, a velük együtt kialakított intézkedések támogatása ezért kiemelten fontos. Az Európai Unióban működő ifjúsági szervezetek egybehangzó véleménye, hogy a mai fiatalok egyik legnagyobb gondja a lakhatás kérdése. A lakások Európa szerte drágák, a jelzálogkölcsönök kamatjai továbbra is magasak. Azon leszünk, hogy az Európai Unió nagyobb figyelmet szenteljen ennek a kérdésnek. Olyan pénzügyi alapra van szükség, mely segíteni fogja a fiatalok lakhatási problémáinak megoldását.

  A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a házasság intézményének a népszerűsége csökken, egyre kevesebben kötnek házasságot a mai európai fiatalok. Valljuk, hogy a társadalom alapja, a gyermeknevelés leghatékonyabb intézménye a férfi és nő házasságára épülő család. A tagországok szintjén a családtámogatás területén vannak pozitív példák. Szorgalmazni fogjuk, hogy ezek EU-s szinten is megjelenjenek, hogy a házasságkötést vállaló fiatalok előnyökhöz juthassanak.

• 12. Vissza a versenyképesség növeléséhez és a konszenzuális döntéshozatalhoz

  Szakértők szerint is az Európai Unió ma gazdasági szempontból lemarad az Egyesült Államokkal, Japánnal, Dél-Koreával és Kínával összehasonlítva. Az elmúlt 5-6 évben ez a folyamat felgyorsult, a távolság egyre nagyobb lett. Az alap problémát az európai gazdaság alacsony termelékenysége, a magasan kvalifikált szakemberek hiánya és a rendkívül magas energiaárak okozzák.

  A Magyar Szövetség parlamenti képviselete szorgalmazni fogja, hogy a megosztó kérdések helyett (migráció, kulturális és etikai témák) az Európai Unió elsősorban azokkal az ügyekkel foglalkozzon, amelyek miatt annak idején létrejött. A rendelkezésre álló pénzforrásokat arra költsük, amire ténylegesen szükség van. Ezek között pedig a versenyképesség növelését akadályozó tényezőknek az elhárítását prioritásként kell kezelni. Támogatjuk továbbá az intenzívebb digitalizációt, melybe be kell vonni a megyei és helyi önkormányzatokat is. Fontosnak tartjuk továbbá azt is, hogy a mesterséges intelligencia szabályozása európai szinten valósuljon meg.

  Az EU versenyképessége nem valósulhat meg a tagországok versenyképessége nélkül. Már Szlovákia belépésekor 2004-ben is hangsúlyoztuk, hogy vannak területek, amelyekben a tagországok szuverenitását épp a versenyképesség miatt kell megőrizni. Ezek közé tartozik pl. az adópolitika, de a szociál- és oktatáspolitika is.

  A Magyar Szövetség csak akkor támogatja, hogy további hatáskörök kerüljenek a tagországok szintjéről Brüsszelbe, ha ebben konszenzus van az Európai Tanácsban. Több témában a konszenzuális döntéshozatalnak (tagországi vétónak) értelme van, viszont megjelenhetnek új kihívások, mint például a mesterséges intelligencia szabályozása, mely uniós szintű megoldásokat igényel.