Tamás Erzsébet, a Magyar Szövetség oktatási szakpolitikusa tájékoztatott arról, hogy a tárcaközi egyeztetésre küldött szakmai csomag négy kulcsfontosságú területen követel érdemi változtatásokat. A javaslatok célja, hogy megvédjék a hazai magyar intézményeket a nemzetiségi iskolahálózattal szemben túl merevre tervezett szabályozás káros hatásaitól, és hosszú távon biztosítsák az anyanyelvi tanulás jogát és lehetőségét, vagyis azt, hogy minden magyar gyerek magyarul tanulhasson Szlovákiában.
A Magyar Szövetség és az Oktatási Műhely az alábbi területeken kezdeményezett alapvető módosításokat a miniszter reformterveiben:
1. Az iskolák megmaradása: Alacsonyabb létszámhatárok
A Drucker-féle törvénytervezet olyan általános minimális gyereklétszámokat határoz meg az osztályokban és a teljes szervezettségű alapiskolákban, amelyek nem számolnak a dél-szlovákiai demográfiai helyzettel és a régiók alacsonyabb népsűrűségével. Ez a gyakorlatban sok magyar iskola elnéptelenedéséhez vagy bezárásához vezetne. A javaslat szerint:
- Az alsó és felső tagozatos magyar osztályokban a minimális átlaglétszám 12 fő legyen (a tervezett 13, illetve 18 helyett).
- Egy teljes szervezettségű magyar alapiskola minimális működési létszáma 108 fő legyen a tervezett 147 helyett.
2. Nyelvi követelmények az iskolavezetésben és a pályázatokon
A javaslat egyértelmű szabályokat fektet le az anyanyelvi oktatást irányító vezetők kiválasztásánál, megszüntetve a jelenlegi joghézagokat:
- A nemzetiségi iskolák igazgatóinak kötelezően és igazolhatóan ismerniük kell az adott kisebbség nyelvét a feladatuk ellátásához szükséges szinten.
- A vezetői pályázatokat elbíráló bizottságokban a Regionális Tanügyi Hivatal küldöttének is rendelkeznie kell a megfelelő kisebbségi nyelvtudással, hogy szakmailag és objektíven tudja értékelni a jelentkezőket és az iskolafejlesztési terveket.
3. Általános hálózatvédelem és a „klaszterek” szabályozása
A szakmai anyag egy általános védelmi záradék beépítését kéri a törvénybe, amely kötelezi a tárcát, a tanügyi hivatalokat és a fenntartókat, hogy minden döntésnél elsősorban a kisebbségi oktatáshoz való alkotmányos jogot vegyék figyelembe. Emellett az iskolák tervezett összevonásakor (iskolai klaszterek létrehozásakor) a földrajzi távolság mellett kötelezően figyelembe kell venni a közös tanítási nyelvet és a már meglévő szakmai kapcsolatokat is, a fenntartótól függetlenül.
4. Rugalmas finanszírozás és a tanári mentorprogram támogatása
A javaslat alapján a minisztérium a pénzügyi egyeztetési eljárások és a garantált minimum meghatározása során köteles külön figyelmet fordítani a kisebbségi iskolák elérhetőségére, így az állami elosztórendszer nem hozhatja hátrányos helyzetbe a kisebb intézményeket. Emellett szorgalmazza a pedagógiai mentorok önálló kategóriaként való elismerését és célzott állami finanszírozását, ami a jelenlegi tantervi reform sikeres megvalósításához elengedhetetlen.
„A benyújtott módosítások nem privilégiumokat kérnek, hanem a méltányosság és az arányosság elvét alkalmazva biztosítják, hogy a szlovákiai magyar gyermekek a jövőben is hozzáférjenek a minőségi, anyanyelvi oktatáshoz a saját lakóhelyük közelében.” – hangsúlyozta Tamás Erzsébet.
A Magyar Szövetség jelenleg parlamenten kívüli pártként, a tárcaközi, illetve a társadalmi egyeztetések során, külső szakmai nyomással próbálja módosítani a jogszabályokat. A valódi és megnyugtató megoldás azonban az lenne, ha már a minket és a magyar iskolahálózatot érintő törvények születésénél közvetlenül is ott lennénk a döntéshozatalban. Ez az egyik komoly tétje a 2027-es parlamenti választásoknak.