A PS és a Magyar Szövetség a következő hetekben szakmai párbeszédet folytat a Szlovákiát érintő konkrét témákról és megoldásokról.
A párbeszéd három területre összpontosul. Az első Dél- és Kelet-Szlovákia gazdasági fejlesztése, beleértve a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, az infrastruktúrát, a lakáspolitikát és az uniós alapok merítését. A második a jogállamiság, a nemzeti kisebbségek helyzete és a háború utáni jogszabályokon alapuló elkobzások lezárásának jogtechnikai-jogalkotási megoldása. A harmadik az európai és külpolitika, beleértve a Szlovákia és Magyarország közötti történelmi megbékélés távlatait.
Mindkét fél a következő kormány prioritásának tekinti a gazdasági növekedés beindítását és az állam hatékony működésének helyreállítását, beleértve a független intézmények megerősítését az igazságszolgáltatásban, a környezetvédelemben, a kultúrában és a médiában. Közös céljuk egy olyan politikai változás, amely visszafordítja a Robert Fico négy kormánya okozta hanyatlást.
„Ahogy 1998-ban, úgy 2027-ben is a politikai változás részévé kell válniuk a magyar választóknak és politikai képviseletüknek. Egyszerűen fogalmazva, az ellenzéknek meg kell nyernie a választásokat, és jobb, stabil kormányt kell hoznia Szlovákia számára” – jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke.
Šimečka szerint a mai találkozó a pártok közötti informális párbeszéd természetes folytatása, amely múlt nyár óta tart.
„Az azóta eltelt idő alatt tisztáztuk az álláspontokat. Értjük például, miben térnek el Gubík László politikai elképzelései és céljai az elődeiétől. A Magyar Szövetség bemutatta nekünk a kiindulópontjait, prioritásait és követeléseit, amelyekre most a szakértőink fognak reagálni. Választóink számára Szlovákia-szerte világos, hogy az ellenzéknek az a feladata, hogy egy stabil, kompetens alternatívát mutasson fel a jelenlegi kormánykoalícióval szemben, amelyik csak saját magával foglalkozik, és romlásba dönti az országot” – tette hozzá Šimečka.
„Eljött az a pillanat, amikor a szlovák és a magyar politikusok új generációjának teljesen új szempontból kell megközelítenie a jogállamiság kérdését, beleértve a nemzeti közösségek jogait és a déli és a keleti régiók fejlesztését. Ezek azok a területek, amelyek leginkább ráfizettek a mečiari és a Mečiar utáni államfelfogásra” – zárta Gubík.