1. Minél turbulensebb a szlovák belpolitika, annál fontosabb, hogy a felvidéki magyar közösséget meg tudjuk óvni a politikum gerjesztette társadalmi polarizálódás és a durvuló közbeszéd romboló hatásaitól. Ezért a Magyar Szövetség nem alibizmusból, hanem létszükségletből összpontosít a közösségünket érintő témákra.
2. A Magyar Szövetség üdvözli a Nemzetiségi Kormánytanács megalakulását. Bízunk abban, hogy a bővebb hatáskörökkel és több magyar taggal rendelkező szerv a jövőben a gyakorlatban is nagyobb súllyal szolgálhatja a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét és előmozdítását.
3. A mindenkori magyar párt első számú feladata és alapküldetése a kisebbségi jogvédelem és jogérvényesítés, a magyar közösség meglévő jogaink védelme, érvényesítése és folyamatos bővítése. A demográfiai mutatók, az asszimiláció mellett a magyar nyelvhasználat erősítésének lehetőségét, a hétköznapi jogérvényesítését a jelenleg érvényben lévő joganyag ellentmondásai is nehezítik. Ezért nem vártuk, várhattuk meg, amíg a jelenlegi kulturális minisztérium leteszi a koalíciós asztalra az államnyelvről szóló törvény módosításának kész tervezetét. A kiszivárgott tervezet kapcsán is hangoztattuk, hogy a nyelvhasználat terén egyetlen módosításra van szükség: egyenrangúsítani kell az államnyelv és a kisebbségek nyelvének használati jogát. Szlovákiában az országban élő nemzeti kisebbségek nyelvét kell védeni, támogatni és erősíteni, nem az állam nyelvét.
4. Nyelvi jogaink megerősítése mellett a színvonalas anyanyelvi oktatást nyújtó, a 21. század kihívásaira jó válaszokat adó, hosszútávon fenntartható magyar iskolahálózatnak is elengedhetetlen szerepe van az asszimilációs folyamatok lassításában. A magyar Szövetség ezért az oktatás kérdésével is kiemelten foglalkozik. Az oktatási tárca 2025-re felvázolt prioritásainak a legérzékenyebb pontja a közép- és alapiskolai hálózat ún. optimalizálása. A párt álláspontja: ahol az összevonás elkerülhetetlen, magyar iskolát horizontálisan is, és vertikálisan is csak magyar iskolával kell összevonni. A szakmai alapú döntéseket a pedagógusoknak és az érintett intézményeknek kell meghozniuk. A Magyar Szövetség ebben a munkában, a magyar oktatás helyzetének javítása érdekében egy magyar oktatási tanács létrehozásával, katalizátorként kíván működni. A megyék által benyújtott optimalizációs tervek, hosszú -és középtávú stratégiai dokumentum hiányában több megyében is éles vitát gerjeszettek. Mivel a tervek beadási határideje és a középiskolai jelentkezések határideje fedi egymást, reméljük, hogy a minisztérium által tervezett karcsúsítás nem bizonytalanítja el a végzős magyar alapiskolás tanulókat és szüleiket.
5. A Magyar Szövetség alapvető célkitűzésként vállalta fel a hátrányos helyzetű déli és keleti régiók felzárkóztatását, a regionális különbségek fokozatos felszámolását. Besztercebánya megye déli járásaiban égető szükség lenne a regionális fejlesztést célzó beruházásokra, de egy mélységi geológiai nukleárishulladék-tároló nem tartozik azok közé, amelyeket a lakosság és a helyi döntéshozók bevonása nélkül kellene és lehetne megvalósítani. A Magyar Szövetség támogatja a párt Besztercebánya megyei képviselőit, akik a teljes kiválasztási folyamat megismétlését, az érintett községekkel folytatott párbeszédet és nemzetközi, szlovák-magyar környezetvédelmi hatástanulmány elkészítését kérik.
6. A Szlovák Értelmiségiek Társulása (Združenie Slovenskej Inteligencie) tevékenységét akkor sem tekinthetnénk ártalmatlan szórakozásnak, ha a korábban a szlovák közélet perifériájára szorult társaság feljelentéseit a bűnüldöző szervek nem vennék komolyan, ha Hájos Zoltánt, a Magyar Szövetség dunaszerdahelyi polgármesterét a társulás feljelentése miatt nem hallgatták volna ki gyanúsítottként a Felvidéki Vágta és a Felvidéki Fesztivál rendezvények nevében szereplő felvidéki jelző miatt. Meggyőződésünk, hogy a magyarok állítólagos szlovákellenes tevékenységének feltérképezése céljából létrehozott szakértői bizottság tevékenysége nem a jó szlovák-magyar kapcsolatok ápolását szolgálják.
7. Az elmúlt hetek politikai eseményei kapcsán kijelenthetjük, hogy a kormánykoalíciót szétfeszítő ellentétek már a parlamentet is megbénítják. A koalíció az egészségügyi törvények elfogadását csak rendkívüli ülés összehívásával képes biztosítani, a februári rendes ülést márciusra halasztja, törvények helyett önmagáról tárgyal. Szlovákiának önálló története során csak egy alkalommal volt egypárti kormánya. A parlamenti pártok mégsem tudatosítják, hogy az az ország, amelyet irányítani szeretnének, koalíciós kormányzásra van ítélve, és stabil koalícióra van szüksége. Az előző kormányzati ciklusok tapasztalata és a közvélemény-kutatások eredményei alapján kijelenthetjük, hogy magyar párt nélkül Szlovákiában a következő parlamenti választást követően sem lesz tartósan stabil koalíciós kormány.