A tények egyértelműek. Szlovákia bruttó államadóssága meghaladta a GDP 61 százalékát, a nettó adósság pedig 54 százalék fölé emelkedett. Ráadásul a növekedés nem egyszeri hatások következménye, hanem strukturális okokból fakad, vagyis a probléma a gazdaság jelenlegi állapotában keresendő.
A kormány szerint nincs ok különösebb aggodalomra, hiszen több európai ország is magasabb államadóssággal rendelkezik. Ez első hallásra akár megnyugtatóan is hangozhat, a gazdaság azonban nem ilyen egyszerű.
Szlovákia jelenleg a 12. legmagasabb államadóssággal rendelkező ország az Európai Unióban. A V4-ek közül csak Magyarország előz meg bennünket. Igaz, tizenegy uniós tagállam adóssága magasabb a miénknél, de köztük olyan gazdaságok szerepelnek, mint Németország, Franciaország, Olaszország vagy Spanyolország. Ezek teljesítménye és pénzügyi ereje jóval nagyobb, vagyis egyszerűen nagyobb a „takarójuk”.
Ahogy egy stabil jövedelemmel rendelkező család könnyebben vesz fel hitelt, úgy egy erős gazdaság is kisebb kockázattal finanszírozza az adósságát. Ráadásul a nálunk magasabb adósságú országok közül mindössze négyben nőtt gyorsabban az államadósság az elmúlt évben, mint Szlovákiában.
Az adósságnak pedig ára van. A Költségvetési Tanács szerint a kamatkiadások már meghaladják a védelmi kiadásokat. Szlovákia 2024-ben 1,4 milliárd eurót költött kizárólag az államadósság finanszírozására, és ez az összeg várhatóan tovább nő.
A helyzet tehát világos: nő az adósság, nőnek a kamatköltségek, miközben az olyan fékező mechanizmusok, mint az alkotmányos adósságfék, nem töltik be szerepüket. A konszolidációs intézkedések közben visszafogják a gazdaságot, így a költségvetésre nehezedő nyomás sem enyhül.
Attól, hogy tizenegy uniós ország adóssága magasabb a miénknél, a szlovák helyzet nem lesz jobb. Az államadósság nem iskolai osztályzat, amelyet egy rosszabb eredménnyel meg lehet magyarázni. Inkább arra kellene figyelni, hogyan javítunk a saját teljesítményünkön. Pontosan úgy, ahogy annak idején a szüleink tanították.