Megyei és helyi önkormányzati választások
A Magyar Szövetség a regionális képviselet legerősebb pártjaként kiemelt célként kezeli a megyei szintű kormányzati szerepvállalás megtartását, valamint a jelenlegi választási időszakban elvégzett eredményes munka folytatását. A magyar párt két megyében indít saját megyeelnökjelöltet: Nagyszombat megyében Berényi Józsefet, Nyitra megyében Csenger Tibort.
Besztercebánya megyében Ondrej Lunter, Pozsony megyében Juraj Droba jelölését támogatja a párt, Kassa megyében nem fejeződtek be a tárgyalások.
Parlamenti választások
A jelenlegi kormánykoalíció a Büntető törvénykönyv személyre szabott módosításaival és a rossz konszolidációs intézkedésekkel veszélyezteti Szlovákia jogi és gazdasági biztonságát.
A kormányok az állam irányítására kapnak mandátumot, nem önmaguk menedzselésére. A törvényhozásnak nem 78 koalíciós képviselő, hanem 5 millió állampolgár érdekeit kell védenie és képviselnie. A 2023 óta eltelt időszak sajnos nem ezt mutatja. Az ország gazdasági helyzete és a polgárok anyagi helyzete romlik, növekszik a társadalmi feszültség és a megosztottság.
Szlovákiának változásra és olyan kormányra van szüksége, amely sem az ország jogállamiságát, sem a gazdaságát nem veszélyezteti, tiszteletben tartja a nemzeti közösségek jogait, a déli régiók felzárkóztatását nem kezeli nemzetiségi kérdésként, és az itt élő magyarokra sem a szlovák–magyar államközi kapcsolatok túszaiként tekint. Erre a feladatra sem a Smer-SD, sem a Republika pártot nem tartjuk alkalmasnak.
A magyar és a szlovák kormány kapcsolata
Fontosnak tartjuk, hogy az újonnan megválasztott magyar kormány is a jó magyar–szlovák állam- és kormányközi kapcsolatokban, valamint a térségi együttműködés javításában legyen érdekelt. Alapvető érdekünk, hogy ez a kapcsolat ne csak a gesztusok szintjén maradjon meg, hanem a jogbiztonság és a szlovák–magyar alapszerződésben megfogalmazott feladatok teljesítése terén is konkrét eredményekkel járjon.
V4-es együttműködés
A Visegrádi Együttműködés célja a regionális érdekek összehangolása és a hatékonyabb európai uniós érdekérvényesítés. Pozitívan értékeljük, hogy ennek érdekében a korábban visszafogottabban működő csoportosulás vezetői hajlandóságot mutatnak a szorosabb együttműködésre és az összehangoltabb uniós fellépésre.
Vagyonelkobzás és kollektív bűnösség
Elutasítjuk, hogy a szlovák kormány a jogbizonytalanság megszüntetése helyett most már nyíltan is védi a Beneš-dekrétumokra épülő vagyonelkobzásokat. Ezzel ugyanis kimondja, hogy az állam bárkit megfoszthat a tulajdonától a nemzetisége miatt, a kollektív bűnösség elvére és 80 éves dokumentumokra hivatkozva.
Ugyanakkor pozitívan értékeljük, hogy az Európai Parlament is felszólította a szlovák hatóságokat: függesszék fel a dekrétumokra hivatkozó jogi eljárásokat, és vessenek véget a zajló földelkobzásoknak. A májusban elfogadott európai parlamenti dokumentum megerősíti a Magyar Szövetség azon álláspontját, hogy az elnöki dekrétumok rendezése nem nemzetiségi, hanem alapjogi kérdés, ami a jogbiztonságról, valamint az egyén és a tulajdonjog védelméről szól az állammal szemben.
Népszavazás
A népszavazásra a közvetlen demokrácia fontos eszközeként tekintünk. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy miután a július 4-ére kiírt referendum nem tartalmazza a választók számára legfontosabb, a választási időszak lerövidítését célzó kérdést, ez a kezdeményezés sem lesz érvényes.